Orbán Viktor: Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból!

Elkezdődött Orbán Viktor miniszterelnök 2024-es év végi, nemzetközi sajtótájékoztatója. A kormányfő elsőként együttérzését fejezte ki a német népnek a pénteki terrorámdás miatt.

– fogalmazott Orbán Viktor.

Mint hozzátette: „talán úgy illendő, hogy egy-két napot várjunk a politikai következmények levonásával”, azonban rámutatott: „ezek a jelenségek csak azóta léteznek Európában, mióta migrációs válság lett. Az nem kétséges, hogy van összefüggés a Nyugat-Európában megváltozott világ, az oda beáramló migráció, különösen az illegális migráció és a terrorcselekmények között”. 

A magyar uniós elnökségről

Sikeres elnökségen van túl Magyarország – szögezte le a kormányfő, valamint a baloldal által „elszigeteltséget” emlegető nyilatkozataira is reagálva humorosan rámutatott: „ilyen »elszigeteltséget« még életemben nem láttam, mint amiben mi szenvedtünk az elmúlt fél évben:

Mint a miniszterelnök részletezte: kétféle elnökség lehetséges azEU-ban: bürokratiks és politikai elnökség. A magyar kormány az utóbbit választotta, azaz nem csak a szokásos ügyeket vigye előre, hanem politikai döntéseket is hozott.

Az ukrajnai háború kapcsán a miniszterelnök úgy fogalmazott, a magyar elnökségnek a háború kapcsán „meg volt kötve a kezünk, hiszen az Európai Unióban nincs konszenzus annak megoldása kapcsán, így a magyar elnökség nem léphetett fel ebben az ügyben, azonban utólag már senki nem vitatja, hogy:

A schengeni övezet bővítéséről szólva a kormányfő rámutatott: a bolgár és román schengeni csatlakozást 13 éve blokkolták, „ezt kellett föloldlani sok tárgyalással és megegyezéssel és

A két ország csatlakozásának pedig a kormányfő szerint olyan jótékony következményei is lesznek a magyarok számára, amelyekre most még nem is gondolunk, de „ha valaki összehasonlítja az életet Magyarország nyugati határán ma azzal az élettel, ami ott húszegynéhány évvel ezelőtt volt, akkor világos a különbség.”

Az eddigi 12 magyar-román határátkelő helyett immár 22 határátkelő segíti majd a rokonok, munkatársak életminőségét, a rendőrök kapacitásainak felszabadulása a határokról pedig nagy segítséget jelenthet a magyar rendőrségnek is – tette hozzá a kormányfő.

Az Európai Versenyképességromlás kapcsán a miniszterelnök felidézte: 

Az EU soros elnökeként hazánknak le kellett vonnia a versenyképeségromlásról szóló európai jelentés következtetéseit,

„Korábban ilyen dokumentum nem született, általában egy baloldali lelkületet mutató napirendje volt az Euópai Uniónak”, általában „a versenyképességtől, a versenytől, a küzdelemtől, piactól, a tőkefelhalmozástól, a beruházástól idegen területekről tudtunk közös véleményt kialakítani”. Így

– mutatott rá Orbán Viktor.

A 2027 után kezdődő ciklus agráriumot érintő költségvetési viták kapcsán a kormányfő elmondta: „éles viták zajlanak ”, így „nagy teljesítmény, hogy a 27 tagállam agrárminiszterei megegyeztek abban, hogy milyen legyen az európai agrárgazdaság jövője 2027 után”, és bár a pénzügyi viták ennek kapcsán most kezdődnek, „legalább tudjuk, hogy miről és miért vitatkozunk, és milyen célokat akarunk a pénzek fölhasználásával elérni”. Tehát

– tájékoztatott Orbán Viktor.

Az amerikai elnökválasztás következményeiről

Az európai elit egyelőre nem vesz tudomást az amerikai elnökváasztás eredményéről nem vesz tudomást, pedig tudható, hogy

– tájékoztatott Orbán Viktor. Hozzátéve, hogy „érdemes lenne Európának rájönni arra, hogy egy új realitásban fogunk élni hamarosan, teljesen megváltozott a nyugati világon belüli erőviszony, új dolgok fognak történni, olyasmik, amik ről korábban még nem is álmodtunk, legfeljebb mi magyarok”.

„Teljesen más lesz a nyugati világ hozzáállása

• a migrációhoz,
• a családvédelemhez és a hagyományos értékekhez,
• teljesen más lesz a hozzáállás a gazdasági kapcsolatokhoz,
• teljesen más lesz a viszony a háborúhoz, és az abból következő szankciókhoz is”

– sorolta a miniszterelnök.

– mutatott rá Orbán Viktor. 

A miniszterelnök a sajtótájékozató tájékoztatótt arról is: „a háború miatt be kellett jönnie Magyarországa mintegy 1,5 millió ukrán menekültnek”, „a legfrissebb adatok szerint ma 80 ezren tartózkodnak közülük Magyarországon”.

Mi lesz a háború lezárását követően?

Ha véget ér az orosz-ukrán háború, az a háborús gazdaság végét is jelenti.

– fogalmazott a kormányfő.

Mint aláhúzta: „ha ez sikerül, akkor megszűnik az inflációs korszak is, elindulhat egy gazdasági fellendülés és visszatérhet a jólét egész Európában”. Azonban „rajtunk kívül egy-két országot leszámítva – és a nagyok mind a másik oldalon vannak – ez a gondolat még nem érlelődött meg” az EU-ban – tette hozzá Orbán Viktor.

Megdöbbentően káros ötletettel rukkolt elő az Európai Parlament

Mint felidézte: „az Európai Parlamentben történt meg az a rendkívül káros dolog, hogy a parlament többségét adó pártok kötöttek egymással egy megállapodást, egy paktumot”, amelyet talán Manfred Weber hozott tető alá, és amelyben leírták, hogy „a feladat az, hogy minden úgy folytatódjon, ahogy eddig ment”, sőt „az is szerepel a javaslatok között, hogy vegyék rá az összes tagállamot, hogy 5 éven át mindenki fizesse be a nemzeti össztermékének 0,25 százalékát Ukrajna támogatására”.

Orbán Viktor rámutatott arra is, hogy az amerikai elnökválasztás után Brüsszelben furcsa helyzet állt elő, hiszen a Patrióták szövetségét minden nekik járó pozícióból kiszorították, így Brüsszelben kialalkult a brüsszeli elit és annak ellenzéke.

Kilátásokról és tervekről röviden

Lezárult a nemzeti konzultáció, melynek középpontjában az új gazdaságpolitika szerepelt.

van érdeklődés, az emberek még a legerőteljesebb politikai viták idején is akarják tudni, hogy a fontos dolgokkal mi a helyzet, mi fog történni. És ha adnak nekik lehetőséget, akkor bele is szólnak, elmondják a véleményüket” – fogalmazott Orbán Viktor.

A kormányfő ezt követően ki is emelt néhányat a legfontosabb intézkedések közül, amelyek a következőek:

• támogatást kapnak a fiatalok a lakbérek és a lakáskölcsönök fizetéséhez (a kormányfő szerint ez népszerűbb lesz, mint talán sokan első pillantásra gondolják),
• tőketámogatást kapnak a magyar kisvállalkozások (emlékezetes: ráadásul a vállalkozások elfogadták Magyaroszág történetének egyik legnagyobb béremelési porgramját, amelynek keretében 3 év alatt mintegy 40 százalékkal nőnek a minimálbérek),
• támogatást kapnak a munkás fiatalok,
• nemzetgazdasági jelentőségű beruházásokat adnak át 2025-ben (BMW-gyár, BYD-gyár, komoly előrelépés az elektromobilitás terén, stb.)

„2025 a magyar gazdaságnak egy nagyszerű éve lesz, új idők jönnek”, „a béke korszakában mi tudunk győzni, mert jó starthelyzetből indulunk”, 

– zárta szavait a kormányfő, majd közölte: áll a nemzetközi sajtó megjelent képviselőinek rendelkezésére.

„Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból, rá akarja kényszeríteni a magyarokra”, de „mindig meg fogjuk magunkat védeni, mert ezt nem szabad megengedni” – szögezte le a kormányfő. 

Lapunk az eurobevezetésről is kérdezte a kormányfőt, aki elmondta: természetellenes a forint mozgása jelenleg. A miniszterelnök hangsúlyozta: nem javasolja, hogy ilyen irányba keressük a kiutat. A kérdés az, hogy hogyan tegyük stabilabbá a forintot. „Az eurózónához való csatlakozás kétségkívül hoz stabilitást, de lefojtja a növekedést. A gyorsabb fejlődés lehetőségéhez nemzeti valuta kell” – szögezte le Orbán Viktor.

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán